Egyházi értékeink...
..............................................................................................................


A Zemplénre a teljes vallási sokszínűség a jellemző. A 16. századtól a legkülönfélébb népcsoportok telepedtek itt le, akik hozták magukkal kulturális és vallási hagyományaikat is. Éltek itt görögök, oroszok, zsidók, svábok, szlovákok, akik jelentős vallási hagyatékot hagytak maguk után. A Zemplén építészeti és kulturális értékei között ma is kiemelkedőek az egyházi értékek.
Keresztény emlékhelyek a történelmi Zemplén területén

A Zemplén egész területére a vallási sokszínűség jellemző. Az 1500-as években a legtöbb település református hitre tért át. A reformáció terjedését a ma is működő Sárospataki Kollégium segítette, amely nagyban hozzájárult a térség szellemi és vallási identitásának alakításához évszázadokon keresztül. Nagyhírű könyvtára ma is az egyik legnagyobb egyházi gyűjtemény Magyarországon. Ugyanakkor itt található Vizsoly, ahol az első magyar nyelvű Bibliát nyomtatták 1590-ben, vagy Gönc, ahol a Bibliafordító Károli Gáspár élt. Az ellenreformáció idején több település lakossága rekatolizált, amiben része volt az itt létrejövő szerzetes kolostorok és iskolák tevékenységének is. A katolikus egyház azonban soha nem tudott újból dominánssá válni a térségben. A régi templomok nagy részét a reformátusok vették birtokba, s csak néhány településen került vissza később a katolikusok kezére. Újabb templomaik nagyrészt a 18. század végén, 19. században épültek.


Tovább>>>


Zempléni zsidó emlékek

Tokaj-Hegyalján már a középkorban éltek zsidó családok, melyek azonban asszimilálódtak, s jelenlétük csak a tokaji bor hírnevessé válásával vált tömegessé. Az első ismert kóser borkészítés Mádon, a Mágóchy-uradalomban 1609-ben történt. Ettől kezdve zsidó kereskedők járták a borvidéket, s szüretkor egyre nagyobb mértékben vásárolták fel a termést. Közvetítő kereskedelmük fénykora a 18. századra esik. Ezek a kereskedők azonban még nem telepedtek itt le, csak miután a 18. század végétől vagyonszerzési joguk lett, vásároltak saját házat, szőlőt, s elsősorban borkészítéssel és borkereskedelemmel foglalkoztak. A II. világháború alatt a zsidó lakosság nagy részét deportálták Tokaj-Hegyaljáról is, s csak egy nagyon kis részük térhetett vissza a háború után.

Tovább>>>
A Zemplén kapui
Kirándulások Tokajtól Nagykaposig
Hegyalja! megáldott az Isten jó borral,
Amely vért és lelket pezsgő kedvre forral;

(Tompa Mihály)
Fedezze fel velünk a Zemplént!


A Zemplén kapui
Kirándulások Tokajtól Nagykaposig